|
Az élődonor veseátültetés betegtájékoztatója Tisztelt Olvasó! tel.: 267-6000/102 vagy 103 melléke Budapest, 2010. augusztus 26. Dr. Langer Róbert Az élő vese adományozás fontosabb szempontjai Ma sincs lehetőségünk arra, hogy az elpusztult szervek működését gyógyszerrel rendezzük, avagy technikai eszközökkel (műszervekkel) pótoljuk. A halottból származó vesék száma korlátozott, így a veseelégtelenség miatt kezelt várakozók száma, és a várakozási idő folyamatosan emelkedik. Az átültethető szervek iránt egyre nagyobb az igény, egyre több beteg szorul dialízisre, az átlagos várakozási idő pl. Németországban 5 év, míg hazánkban 2-3 év. A várakozási időt lerövidítendő Norvégiában 1973 óta törvényileg szabályozták, hogy az élő adományozót a halott szervekkel szemben előnyben részesítik. Mielőtt egy veseelégtelenség felé haladó beteget felvesznek a halott vesére várakozók listájára, a betegnek bizonyítani kell, hogy, sem rokonságában, sem baráti körében nincs számára alkalmas élő veseadományozó. Ott a felvilágosítást, a beteget kezelő nephrológus orvosa végzi. A törvény bevezetése óta az átültetett vesék kb. a felét élő adományozókból nyerik, és így a várakozási idő jelentősen lerövidült jelenleg kb. 7-8 hónap. Hazánkban is van lehetőség az élő donorból származó vesék átültetésére, a Semmelweis Egyetem Transzpantációs és Sebészeti Klinikáján több mint 200 élődonoros veseátültetést végeztünk. Az élő szervetadományozó/donor/ jelöltnek az alábbiakkal tisztában kell lennie: Az elvégzett vizsgálatok önmagukban még nem jelentik automatikusan azt, hogy szervet adományozó lehet. A vizsgálatokat a szervet adományozó jelölt bármikor, bármely vizsgálati szakaszban felfüggesztheti. A vizsgálatok alapján bármikor mondhatják azt, hogy a jelölt nem lehet szervet adományozó, de ennek a vizsgálatot végzők magyarázatát is adják. A vizsgálatok során kapott eredmények bizalmas személyiség jogi adatok, melyről a szervre váró beteg nem kap felvilágosítást. A vizsgálatok kiterjednek átvihető fertőző betegségekre (májgyulladás, és AIDS-re is), A vizsgálatok során kiderülhetnek olyan, nem várt egészségügyi adatok melyek a további sorsát a jelöltnek meghatározhatják. A vizsgálatok járhatnak kellemetlenségekkel, esetleg szövődményekkel. A vizsgálatok során számolni kell azzal, hogy a munkában töltött napok, így átmenetileg a jövedelme is csökkenhet. Esetenként tudományos vizsgálatokhoz kérnek fel, de erről külön informálnak. Esetenként a szervet adományozó jelölt adatait tudományos feldolgozás céljából gyűjtik. Számíthat arra, hogy a szervadományozást követően egészségi állapotát figyelik, így hosszabb időn át esetenként ellenőrzésre rendelik vissza. A szervet adományozó jelölt tud arról, hogy a beteg számára más, egyéb kezelési módok is lehetségesek, még ha azok eredményei nem is hasonlítanak az élő szervadományozás által végzett veseátültetéshez. A hazai jogi szabályozás lényege.
Az élő vese adományozás kockázata: A halálozási arány kevesebb, mint 0,03 %, 1999 és 2002. között több mint 15 ezer élődonációt végeztek az Egyesült Államokban, két esetben végződött halállal. Ez az arány kevesebb, mintha valaki az Egyesült Államokban gépkocsit vezetne két éven át, vagy két gyermeket szül. Az esetleges újabb műtét, és kórházi visszavétel gyakorisága kevesebb, mint 1 %, és a veseadományozók csupán 1,5 %-a igényel vérátömlesztést. A műtét utáni szövődmények, mint sebfertőzés, tüdőgyulladás, mélyvénás, és tüdő vérrögösödés megközelítőleg 3,1 %. A tükrözéses vese eltávolítás szövődményei egy kicsivel nagyobbak, mint a nyitott vese eltávolításának. A késői megbetegedések szövődménye nagyon ritka, 1987-2001. között 48 ezer élő veseadományozás kapcsán az UNOS/United Network Organ Sharing/ adatai szerint csupán 20 adományozót /donor/ kutattak fel (0,04 %), akiknek a későbbiekben tönkrement a veséje, és ezért vesevárólistára került. Kockázati tényezők Az adományozó kora Az előrehaladott kor nyilvánvalóan a szövődmények számát növeli, de a centrumok nagy többsége az idősebb donort is elfogadja, a felső korhatár azonban rendkívül változó. Az idősebb donorok felhasználhatóságának gátja, hogy idősebb korban a vese vizelet elválasztó egységeinek száma kevesebb, és így az átültetett vese rövidebb ideig fog élni, mintha az fiatalabb donorból származna. Sebészi szövődmények Általában a szívkoszorús erek betegségei, agyi erek betegségei, idült tüdőbetegségek jelentősen növelik a műtét körüli szövődményeket, és így a veseadományozás ellenjavallt. Fokozott véralvadási készség /Hypercoagulabilitás/ Fokozott kockázatot jelentenek a vér rögösödésének szövődményei, ezért ellenjavallatot képez, az ilyen betegek esetében az V-ös véralvadási faktor, és a cardiolipid ellenanyag kimutatása szükséges. Akinél az V-ös véralvadási faktor mutációját lehet kimutatni, és nem volt anamnézisében vérrögösödés szövődménye, nem szükséges kizárni az adományozásból, mert a szövődmény alacsony a műtét után adott, véralvadást megelőző kezelések miatt. Átvihető betegségek AIDS, májgyulladás. Könnyen átvihető a vesével, így a donáció kizáró tényezője. A nyirok rendszer daganatai, és az emberi herpesz vírus átvitele esetén, fehérvérűség, bénulások, vagy más rosszindulatú daganatos megbetegedések alakulhatnak ki. Élő vese adományozás ezen aktív betegségek esetében nem végezhető el. A megmaradt vese károsodásának lehetősége, valószínűsége: Figyelembe kell venni, hogy a donor gondolataiban felmerülhet, hogy a későbbiek során károsodik az egészsége tekintettel arra, hogy egy veséje van. Nevezetesen figyelemmel kell lenni a későbbi veseműködésre, ha eredetileg is érintettek voltak a vesék, vagy még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a szív és érrendszeri betegségek csökkent vesefunkcióhoz vezethetnek. Az élő vesedonorok több mint 20 éves követése azonban bizonyította azt, hogy sem vesekárosodás, sem a magas vérnyomás nem alakul ki a szervadományozást követően. Az alábbiakban felsoroljuk ezeket a problémákat. GFR:/A vese vizelet, és káros anyag kiválasztásának működése/: A GFR meghatározására a kreatinin clearance használható, a 24 órás vizeletgyűjtés szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a vizeletben lévő fehérje mennyiségét. Arra vonatkozóan nincs megegyezés, és egységes leírás, hogy melyik a legjobb meghatározási mód. Idősebb donorok, kevés izomzattal rendelkező nők, és vegetáriánusok esetében alacsony GFR-re lehet számítani, vese-megbetegedés nélkül. Az is feltételezhető, hogy a GFR fiatalabb donorok esetében magas lehet. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a vesekivételt követően a GFR a műtét előttinek 75%-ára fog csökkenni. Mindezeket figyelembe véve a legalacsonyabb küszöb a GFR-nek 80 ml/perc/1,73m2. Proteinuria/ fehérje ürítés a vizeletben/. A vesebetegség tünete. Így proteinuriával, amely állandó, veseadományozás nem végezhető el. Általánosságban mondható, hogy 4 órás gyűjtésből, ha a proteinuria 250 mg/24 órát meghaladja, kórosnak tekinthető. Átmeneti proteinuria előfordulhat, ezt ki kell zárni, mely láz, húgyúti fertőzés, és erőteljes fizikai gyakorlatot követően alakulhat ki. Ezekben az esetekben az ismételt vizeletfehérje mennyiségnek normálisnak kell lenni. Haematuria / vérürítés a vizeletben/ Hypertónia/ magas vérnyomás Diabetes mellitus /cukorbetegség/ Vesekövesség: Az a feltételezés, hogy a korábbi vesekövesség a veseadományozás ellenjavallata, csak részben igaz, mert azt feltételezi, hogy a kivétel után a szóló vesében ismét vesekő alakulhat ki annak minden szövődményével. Azokban az esetekben, ahol 10 évvel korábban, csak egy alkalommal fordult elő veseköves megbetegedés és nem szenvednek anyagcsere betegségben a szervadományozás/donáció/ elvégezhető. Azokban az esetekben, ahol a vesekő kialakulása ismétlődik a donáció nem ajánlott. Struvit kő az anamnaesisben – tekintettel arra, hogy a bakteriális fertőzés alig, vagy nem irtható ki, ugyancsak ellenjavallt a vesekivétel. Kétoldali kövek esetében, és szérum calcium emelkedett szintje mellett sem ajánlott a donáció. Egyszeri köves epizód esetében, már gyógyított mellék pajzsmirigy betegségeknél a donáció elvégezhető. A kövek, vagy vesemeszesedés kimutatása spirál CT/ Computer Tomográfia/ vizsgálattal ajánlott, pozitív kövek esetében a hasi UH is elfogadott. Öröklött vesebetegségek A vesedonor jelöltnél ki kell szűrni annak lehetőségét, hogy öröklött vesebetegségben szenvedjen, így a recipiens alapbetegségével tisztában kell lenni, különösen akkor, ha a recipiens alapbetegsége öröklődő vesebetegség lehet. A recipiensben meglévő öröklött vesebetegség esetén az az egyenes ági rokonokban is igen gyakran megjelenik, és kifejezettebben megnő ennek a valószínűsége, ha a donor-recipiens genetikai rokonsága még ennél is szorosabb! Ilyen betegségek lehetnek például: Autosomalis domináns polycystás vesebetegség (ADPKD): ADPKD-ben szenvedő recipiens esetében, ha a donor jelölt első fokú rokon, akkor a vesék ultrahangos vizsgálatát el kell végezni. De figyelembe kell venni, hogy az ultrahang 1 cm-nél kisebb cystát nem tud felismerni, 30 év felett jó eredményt ad, míg 30 év alatt az érzékenysége kisebb. Fiatalok esetében az MR /mágneses rezonancia/ vizsgálat eredménye megbízhatóbb. Igazi eredményt a genetikai (DNS) vizsgálat ad, de ez nem rutin eljárás jelenleg. Az ultrahang által felállított diagnózis korfüggő: 30 évnél fiatalabb donorjelölt esetében egy cysta mindkét vesében, vagy egy vesében két, vagy több cysta, 30-59 év közötti donorjelölt esetében kettő, vagy több cysta mindkét vesében, 60 év feletti donorjelölt esetében négy, vagy több cysta mindkét vesében ADPKD-t jelent így a donáció nem végezhető el. Alport szindróma: A legtöbb esetben X. chromosomához kötötten elrejtve öröklődik. Számos változás vezethet Alport tünetegyütteshez, melynek lényege, hogy károsodik a kollagén/COL4A5/ is. Ez a gén kódolja a IV típusú kollagén alfa-5 láncát. Ez a vesetestecske alaphártyájában megtalálható. Így a vesetestecske alaphártyája károsodik, és ez meszesedéshez, majd veseelégtelenséghez vezet. A nők általában tünetmentesek, míg a férfiak megbetegszenek, 20-30 év körül veseelégtelenné válnak. Gyakran figyelhető meg süketség, mely általában a magas frekvenciákra terjed ki. Szemrendellenességek is kialakulhatnak. Ilyen betegek családtagjait, ha donornak jelentkeznek, ki kell vizsgálni, különös tekintettel a haematuriára, hypertóniára, valamint hallás-, és szemészeti vizsgálatokat kell végeztetni. Ezeknek a betegeknek a felnőtt férfi rokonai, akiknél vizeletvizsgálat nem mutat eltérést, donorként számírásba jönnek. A női rokonok esetében ha a vizeletben vért mutatunk ki, akkor valószínűleg az eltérés hordozói, ezekben az esetekben az átültetett vesék 10-15%-ában krónikus veseelégtelenség fog a későbbiekben kialakulni, Női rokonok normális vizeletvizsgálati eredményekkel ellenben donor jelöltek lehetnek. Ritkán előfordul, hogy a lehetséges donornál korábbi haematuria esetében úgynevezett vékony, mikroszkópos membrán betegséget találtak. Ez családi halmozódást mutat, valószínűleg autoszomális domináns öröklődéssel, többségük tünetmentes, egyéb okokból derült ki haematuriájuk. A betegséget el kell különíteni az Alport szindrómától, mivel a szövettani képe azonos. Az elváltozás jóindulatú, bár vese eltávolítást követően a hyperfiltráció miatt későbbiekben a vesebetegségek esélye növekszik. De ha a donor jelölt 40 évesnél idősebb, akkor donorként elfogadható. Ha hypertóniát, proteinuriát, vagy vesetestecske meszesedést, mikroszkópos membrán elváltozást találtunk akkor a szervadományozás ellenjavallt. Primer glomerulonephritis /elsődleges vesegyulladás/ családi halmozódásai Az idiopathiás steroidresisents focális segmentális glomerulosclerosis /ismeretlen eredetű/ kezeletlen, gócos vesetestecske meszesedés családilag is előfordul, Ebben az esetben családi donor esetében a genetikai vizsgálat segít, IgA, membrán glomerulonephritisben szintén ismert a családi előfordulás, különösen akkor kell erre tekintettel lenni, ha a családban a megbetegedés halmozottan fordult elő. Systemas lupus erythematosus. Tudni kell, hogy az első fokú rokonságban az SLE 12 %-os gyakorisággal fordul elő, így családi donor esetében a donor jelöltet alaposan ki kell vizsgálni. Ki kell zárni az emelkedett antinuclear antibody-t (ANA), az abnormális complement szintet, és a vizelet eltéréseket. Az anamnaesisben a szülészeti szövődményeket (elhalt magzat, spontán vetélés), a thrombotikus embóliás eseményeket (antiphospholipid szint= anticardiolipin szint emelkedett). Ha a donorjelölt ANA szintje emelkedett, akkor 40x szer nagyobb az esélye (a normálissal szemben), hogy benne is SLE fog kialakulni, így a donációból ki kell zárni. |